Csokoládé „kisokos” – avagy minden, amit egy csoki-imádónak tudni érdemes

Kedves olvasóim most, hogy elteltek az ünnepek, túl vagyunk az ünnepi étel-, ital-, édesség- túladagoláson eljött az újév, az új esélyek, lehetőségek időszaka. Biztos vagyok benne, hogy sokan vagyunk, akik a napokban próbálnak visszazökkeni a régi megszokott kerékvágásba, illetve sokan újult erővel fognak bele a helyes és egészséges táplálkozás és mozgás egyensúlyának megteremtésébe. De ettől még sokan maradunk csoki-imádók és a következő „ínségesebb” időkben, igyekszem minden okosságot, érdekességet összeszedni a finom, csábító édességről, ezzel is legalább online kielégíteni éhségünket. 

Csokoládé kisokos sorozatomat, tehát azzal a céllal indítom, hogy, ha már ennyire szeretjük ezt az „isteni eledelt”, vagy „bűnös szenvedélyt”, tudjunk meg minél többet róla. Honnan, hogyan, és főképp miként lehet jól és talán egészségesen…

                    1.       rész: Hogyan tároljuk a csokoládét!

A Karácsony és a Szilveszteri mulatságok, családi összejövetelek, az ajándékozás mindenhol magasabb csokoládéfogyasztással is járt, azonban egy picit ismerve fogyasztói társadalmunkat, de legalábbis magunkat, biztosan sok helyen maradt ki az ünnepekben kapott, vásárolt csokoládé finomságokból. Mivel itt az újév – új élet ezért most a legfontosabb, hogy a diéta alatt őrizzük meg az akaraterőnket, és persze a csokoládé minőségét arra az időre, amikor talán már engedélyezett egy-egy falatnyi bűnözés. Csoki okosságaim első részében tehát a csokoládé helyes tárolását, a minőségének megőrzését szeretném egy kicsit körbe járni.

Biztosan előfordult már többünkkel, hogy egy gyönyörűen csomagolt csokoládé kibontva nem igazán volt ínycsiklandozó látvány, mert egy fényes fehér réteg volt a táblán, esetleg foltos volt, pedig a jelzett szavatossági időn belül szerettük volna elfogyasztani kedvencüket. Sajnos ez leginkább akkor fordul elő, ha a gyártást, készítést követően nem megfelelően tárolják a csokoládét.

A csokoládé ideális tárolási hőmérséklete 12-20°C között van, de talán ennél is fontosabb, hogy ez a hőmérséklet állandó legyen. Szintén kerülni kell a több mint 10°C hőmérséklet különbséget, mert a melegből hidegbe, hidegből melegbe szállítást követően keletkezik a csokoládén az a bizonyos fehér fényes réteg. Győződjünk meg róla, hogy száraz, napfénytől védett helyen tároljuk.  A csokoládé magába szívja a különböző szagokat is, ezért figyeljünk oda, hogy ne tároljuk erős-intenzív szag-hatású élelmiszerek mellett. Például sokunk számára ideális megoldás lehet a spejz, vagy kamra legfelső polca, hogy még az akaraterőnk esetleges elgyengülése ellen is tudjuk védeni, de, ha a decemberi frissen füstölt kolbász is ott lóg, akkor a tavaszra igen érdekes íz és aroma világú csokoládét kóstolhatunk. Ezért javasoljuk egy ma már olcsón beszerezhető, jól záródó műanyag dobozkában a tárolást.

Az is biztos, hogy a magára adó csokoládégyártó, készítő a csokijai csomagolásának megtervezésénél figyelembe veszi a fenti tudni valókat, és igyekszik is azt a termékcímkén, honlapján, egyéb fórumokon mind a viszonteladóinak, mind a vevőinek a tudomására hozni. Így sokszor az eredeti, bontatlan csomagolásban is, a megfelelő helyen tárolva elegendő, hogy a megjelölt fogyaszthatósági időn belül a csokoládé mind látványában, mind illatában, mind ízében azt az élményt nyújtsa, amit a készítője szánt nekünk. Persze ezzel vissza is jutottunk, ahhoz a ponthoz, amit itt a blogon már annyiszor hangsúlyoztam, hogy a minőség számít, az pedig bizony megmutatkozik a csomagoláson is!

Kívánok mindenkinek kitartást, és sikert, hogy elérje a vágyott formát, és egyben azt, hogy a csokit a fentiek szerint tárolva további finom, csokis élményekben legyen része, az új egészséges(ebb) életmód során is.  Nem elfeledve a legfontosabb szempontokat, a magas minőséget, és kis mennyiséget!