Mi az a csokoládé? – egy „rövidke” csoki történelem / 2. rész

Mi az a csokoládé? – egy „rövidke” csoki történelem / 2. rész

Bár a spanyolok sokáig a 17. századig titkolták a csokoládé létezését, 1615-ben Anna III. Fülöp király lánya, aki XIII. Lajos felesége lett, elvitte magával csokoládé szenvedélyét Franciaországba, ezzel együtt Európa több országában is megismertékAngliában a 1650-es években már több kávéház is működött, amelyek egyikében 1657-ben a chocolatl nemes italt is megismerhették az oda látogatók, megnyíltak az első csokoládéházak. A 17. század vége felé a chocolatl már Belgiumban, Németországban és Svájcban is népszerű. Egy neves angol orvos, Sir Hans Sloane aki jamaicai felfedező útján ismerte meg 1687 körül a csokoládé ivás szokását, melyet ő hányingerkeltőnek talált. Mivel azonban számos testi bajra hasznosnak tartotta, belelöttyintett egy kis tejet és cukrot, amitől egy csapásra finomabbá, ihatóbbá vált a lé. Receptje alapján gyógyszerként kezdték árulni Angliában a „tejes csokoládét”.

A csokoládé történetében mókás, hogy az Amerikából származó nemes italt, Észak-Amerikában csak az 1760-as években ismerték meg. És talán meglepő, de a 18. században fogyasztott chocolatl még mindig folyékony halmazállapotú ital volt, így a mai törhető, majszolható állapotig még mindig sok, forró csokinak kellett lefolynia a csokoládékedvelők torkán. Ráadásul nem csak állagban, de még ízben is mindig nagyon messze áll a ma annyira kedvelt, bár sajnos kevésbé nemesnek tartott táblás csokoládétól.

Folytatás következik!…