Mi volt előbb: a nyúl vagy a tojás?

Húsvét közeledtével ünnepi díszbe öltöztetjük a házat. A színes szalagok, virágok jelzik a tavaszt, a bárányokkal, nyuszikkal ékesített kiegészítők a húsvét közeledtéről árulkodnak.
Gondos háziasszonyok hagymahéjjal megfestik a tojásokat, akik pedig apró locsolkodó legényeket várnak, a tojás, bárány vagy nyúl csoki változatát részesítik előnyben. De vajon miért éppen ezek a figurák a húsvét szimbólumai?
A legősibb húsvéti jelkép a bárány, amely Jézust is jelképezi. A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. A tojás pedig az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát, s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. S bár a bárány volt az első jelkép, a tojás terjedt el leginkább, mint húsvéti kellék.
Különböző vidékeken más-más tojásgyűjtő népszokások élnek, mindnek az a célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak.
Ne feledjük: ha édességet rejtünk el a lakásban, kertben, akkor az legyen olyan minőségű, amit nyugodt szívvel felfalhat az aprónép, miután felkutatta.